Amikor erre a párnára nézek, 1994 van, december, Boxing Day, a nap tűz, a tenger az öbölben kéken villog, enyhe szellő fújdogál, szokás szerint a tanácsosi lakás erkélyén ülünk Point Piper-en (úristen, megtaláltam a google.hu-n még az utca, a ház képét is, na MOST van csak honvágyam igazán!), gyümölcssalátát eszünk és gyönyörködünk, miközben éppen elindultak a hajók a Sydney-to-Hobart versenyen.
Az anyagot Zsuzsa vette, és én varrtam belőle új párnákat a szokásos 'fogjunk meg minden fillért a költségvetésben' szemléletet szem előtt tartva a lakás erkélyén lévő bútorokhoz. A munkadíj a maradék anyag volt, és lám, 22 évvel később még mindig kitart a "bérem", szóval jól jártam, szerintem.
Egyszer úgyis visszamegyek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése