2010. február 19., péntek

It's official

I hate machine quilting. Hate it, hate it, hate it. I decided to machine quilt my jelly roll quilt. I did everything as told in the books: I taped the backing to the floor, basted the sandwich every 3-4 inches, rolled up the quilt's sides while sewing, I used my walking foot and it still pluckered. And not just tiny pluckers, but big ones. I unpicked 3 times. I have given up the idea of stippling it a long time ago. All I wanted was straight line quilting between the blocks along the longer side of the quilt, meaning 6 long lines. Nothing more. Just 6 straight lines. Not a bit of fancy qulting, just the bare essentials. I didn't aim for the stars, did I? And I haven't even managed THAT. How do I feel? Disappointed? Irritated? Angry? Grumpy? Sad? Frustrated? You name it and I feel it. I left the b******* thing in my sewing room, half quilted, and will finish the rest of the quilting by the good old hand quilting method. Some day.

I will never ever try to machine quilt anything bigger than a doll's quilt. Or maybe a lap quilt. If I just mention machine quilting anytime from now on, one of you is to shoot me, will you?

I am so sad... (feeling a bit better only because my daughter sat in my lap seeing how grumpy I was and told me a long complicated tale of a fox, a bear and a bunny, one of whom has eaten all the honey in secret and the others were angry with him, and she said at the end of the story: I told you this to make you calm down. So I did calm down. A bit.)

Gyűlölöm a gépi steppelést. Meg akartam steppelni a jelly roll quiltemet, nekiláttam szépen, ahogy a nagykönyvben meg van írva: rögzítettem a hátlapot, míg megtűztem pisztollyal 8-10 centinként a szendvicset, feltekertem a takaró oldalait steppelés közben és használtam a felsőanyagtovábbító talpat is. Mégis eltolta a felső anyagot, az alsó meg gyűrődött, és huplis lett az egész. Nem kicsit, hanem nagyon. Háromszor bontottam fel. Aztán feladtam. Majd kézzel megcsinálom a második felét, az első még elfogadható lett félig lehunyt szemmel. Pedig nem akartam sokat, azt már rég feladtam, hogy kukacoljam, csak hosszában a blokkok között akartam egyenesen levarrni. Ennyi, semmi több, semmi extra. És még ez sem jött össze. El nem tudom mondani milyen dühös, mérges, haragos, frusztrált vagyok. Soha soha soha többé nem állok neki gépi tűzésnek, ha mégis megemlíteném, valaki lőjjön fejbe, jó?

(Emmus látta, mennyire mérges vagyok, beült az ölembe és kezében egy filmtekerccsel és valami műanyag izével bábozva elmondott egy hosszú, komplikált és zavaros mesét a rókáról, a medvéről és a nyusziról, akik közül valamelyik megette a többi elől a mézet és haragudtak rá, majd ezzel fejezte be: ezt azért dazáltam (csináltam), hogy lenyugodjál. Kicsit lenyugodtam :-) )

3 megjegyzés:

Csigi írta...

Teljesen együttérzek veled! Én is utálom, mert én sem tudok nagyobb darabot megtűzni. Bár nekem még anyagtovábbítós talpam sincs a hulla egyszerű gépemhez. Legutóbb vettem hosszú quiltes gombostűket, azzal rögzítettem a hátlapot sok helyen a szőnyegbe, majd quiltes ferde biztostűkkel tűztem össze a szendvicset jó sűrűn és úgy jobb lett. Ja, és nem raktam egyből az egész alá vatelint, hogy ne legyen nehéz a gép alatt. Annyira szeretnék már egy ágytakarót varrni, de annak neki sem merek állni megtűzni!

Haddock írta...

but hand stitching is going to be expensive.

duckyhouse írta...

I am feeling your pain right now. I just stippled my first lap quilt and I'm now recovering. It went okay in the end but the first day I didn't like it much so I ripped out what I did. The second try went better. I think it must take a lot of practice. Don't give up...just take a break and try again. crossing fingers for you.