Hosszú kihagyás után ismét együtt vagyunk, a varrógépem és én. Neki is láttam azonnal valami gyors és azonnali darabnak (igaziból daraboknak...). A hosszú kihagyás után most ismét meg kell tanulnom, hogy a türelem rózsát terem és a leírásokban nem azért mondanak valamit, mert csak, hanem mert ha követem az utasításokat, akkor sikerülnek a dolgok, míg ha azt hajtogatom, hogy biztos lehet ezt másként is, akkor egyes esetekben ez bejön, másokban viszont nem. És ha nem, akkor a bontás-újravarrás sokkal több időbe telik, mintha elsőre hallgattam volna a kipróbált leírásra. Meg olyan lesz a munkadarab, amilyennek lennie kell. Szemben ezzel, aminek akadnak hibái, de sebaj, így szeretem, nem nagyobb mellel és nem kisebb orral :-) Mert az enyém.
3 megjegyzés:
Kriszta irigyellek, hogy végre le tudtál ülni a géphez és varrtál! :)
Én egyenlőre csak kerülgetem, nyáron az autóban utazás közben horgoltam - de lassan én is vissza fogok rázódni.
itt is egy irigy, és milyen helyes darabok!
köszi! :-)
ez igaziból egy darab, annak a 2 oldala. nem bírtam eldönteni , hogy mixeljem a színeket, vagy egyik oldal ilyen, másik amolyan legyen, végül ez lett :-) viszont van még kiszabva 2 másik fedőlap készen, 2 másik neszihez :-)
Megjegyzés küldése