Labels bag

I had no work for the last two weeks - well, except of course for the kids and the household chores, but it seems that these are just nothing for me :-) -, so I had some time to sew. I made 3 Mr Bean Teddies, as all of my kids just love him and the good old teddy, so they had endless fun pretending that Teddy was a pirate and a baby and whatever else came into their little minds, and he was dancing and sleeping and eating at his own little table and wathcing telly, and so on. No shop bought toy caused this much joy for them for a while, so it was worth every stitch :-)
On Wednesday I decided to make a bag for myself. I found a great looking pattern on Moda Bakeshop and had this lovely Australian labels fabric for quite a while - about 12 years? It was a present from my former boss in the Sydney ofice and I wanted to do something of it where I would not have to cut up the fabric too much. So I made a bag of it, what else? I love bags!

While I am quite happy with the outcome, and I love the shape of the bag very much, I have a feeling that it could have been made in a simpler way, with a bit less hassle, but then maybe I am wrong. I'll try next time :-) I am not completely happy with the handles sewn on the outside, but maybe this way it can hold heavier things better then the sewn in handles. All in all I love my new bag, adore the fabric with all its memories of our Australian life oh so far away and the way my middle baby asked me: new day new bag, mum? :-)

Az elmúlt két hétben nem volt munkám, már ha nem számítjuk annak a 3 gyerekkel és a háztartással járó ügyeket, így volt időm varrni. Varrtam mindhárom csemetémnek egy Mr Bean Teddy-t, mert meg vannak őrülve érte, és az elmúlt idők legnagyobb sikerét arattam velük. Órákig képesek voltak Teddy-vel játszani, idétlenül táncoltak vele, lefektették, kalózkodtak, etették, altatták, Emmus sírás nélkül ment be az oviba Teddy-vel!!!, és ilyenek. Szóval megérte minden öltés a munkát! :-) Aztán szerdán kitaláltam, hogy varrok magamnak egy táskát. Találtam egy jópofa szabásmintát a Moda Bakeshop-on, és volt vagy fél méternyi ausztrál címkés anyagom, amit még a kinti főnököm aka Pótmum ajándékozott nekem. Szerettem volna egyben használni az anyagot, hogy ne kelljen feldarabolni és ez tökéletes alkalomnak tűnt. Kissé tovább tartott a varrás, mint számítottam rá, és az az érzésem, egyes lépéseket jóval egyszerűbben is meg lehetett volna oldani, de összességében tetszik az eredmény. A fülei jobban tetszenének bevarrtan, bár lehet, hogy így jobban bírja a terhelést. A formája viszont nagyon bejött, lehet, hogy varrok még ilyet és akkor kipróbálom, hogy egyszerűbben is sikerül-e. Mindenesetre jól esik ránéznem és felidézni az ausztrál emlékeimet abból a távoli időből. A középsőm meg nagyon édesen megkérdezte tőlem némi szemtelen felhanggal: ahány nap annyi táska mama? :-)